|
Az Apáczai Kiadó versenye
2011.05.08. 17:44
Iskolánkból két csapat oldott meg ebben az évben Komplex tanulmányi versenyt az Apáczai kiadó Szivárvány című folyóiratán keresztül.
4. osztályból a csoport tagjai:
Gönczi János 4.b osztályos
Szivos Bence 4. b osztályos
Tar Orsolya 4. b osztályos
5. osztályból a csoport tagjai:
Ardai Nikoletta
Kun Viktória
Ratkai Georgina
Ratkai Georgina a döntőbe jutott. A döntőt április 27-én Budapesten tartották, ahová a szülők segítségével jutott el a tanuló. Köszönjük segítségüket. Gina az erős mezőny középső részében végzett. Gratulálunk!
A feladatsort néhány kérdése:
-
A ház életünk fontos színtere, mely magát az otthont, a biztonságot jelenti. Egészítsd ki a következő mondatokat, melyek a ház kialakulásának, változásának mozzanatait elevenítik fel! Milyen melléképületekre volt szüksége az embernek? Mely helyiségekre tagolódott a ház? Erre is vonatkoznak a következő hiányos mondatok!
- A _______________ úgy készült, hogy a levert karók közé vesszőt szőttek, s azt tapasztották be agyaggal, sárral.
- Ahol sok fa állt rendelkezésre, főként a hegyvidékeken, ott _______________ házakat építettek, és _______________ használtak a tető fedésére.
- A _______________ olyan házépítő anyag volt, mely szalma és sár keveréke.
- A házak fedésére használták a _______________-ot, mely a kicsépelt rozs után nyert szalma, melyet csomóba kötöttek.
- A ház legdíszesebben berendezett helyisége a _______________ volt.
- A ház előtere, a konyha bejárati ajtaja felőli része a _______________.
- A parasztcsalád legjobban őrzött helyisége a _______________ volt, itt tartották a mindennapi élethez szükséges élelmiszert és a szükséges kéziszerszámokat.
- A _______________ cséplésre használt épület, ahova egy megrakott szekérrel is be lehetett hajtani.
- A lovakat és a szarvasmarhákat _______________-ban helyezték el.
-
A haza ugyanolyan fontos az embereknek, mint a ház, hiszen ez is az otthonunk, mely nélkül hontalanok lennénk. Fontos tehát, hogy ismerjük meg hazánkat, a környezetünkben élőket, a Kárpát-medencét! Olvasd el a következő szépiro-dalmi idézeteket, s írd a vonalra annak a tájegységnek a számát, amelyikre ráillik az idézet!
Tájegységek: 1. Alföld, 2. Felvidék, 3. Dunántúl
Berzsenyi Dániel tollából:
„Messze setétedik már a Ság teteje,
Ezentúl elrejti a Bakony erdeje,
Szülőföldem, képedet:” ____
Mikszáth Kálmán írta:
„Regényes völgyeink, ha ti megszólaltok, ha odaálltok az emberek közé igazságot tenni… Az öreg Bogát-hegy ha kilép a ködből, a földszakadékok színes kavicsai beleavatkoznak a jó palócok dolgába. Erdők, mezők, tavak, folyamok, nádasok zordonan beülnek a bírói székbe…” ____
Petőfi Sándor így írt róla:
„Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadúlt sas lelkem,
Ha a rónák végtelenjét látom.” ____
-
Húzd alá a következő mondatokban azt a szót, illetve szókapcsolatot, mely igazzá teszi azt!
- A puliszka kukoricából / árpából készült étel.
- Disznóöléskor bográcsban / üstben főzik ki a hurkát és a zsírt.
- A félszilaj állattartás azt jelenti, hogy egész évben / tavasztól őszig tartják szabadban az állatokat.
- A kondás a juhokat / disznókat őrzi.
- A ménest lovak / szarvasmarhák alkotják.
- A csikós lasszóját árkánynak / cserénynek nevezzük.
- Nagy testű nyájőrző kutya a kuvasz / puli.
- A borona arra való, hogy a földet felszántsa / a földet elsimítsa.
- A nők a gabonát sarlóval / kaszával aratták.
- Aratás után a kévéket kör / kereszt alakban rakták le.
- Az aszatolóval palántákat ültettek / gazt irtottak.
- Múzeumfalunak / falumúzeumnak hívjuk a szokásait és eredeti stílusú épületeit megőrző falut.
- Népzenénkben talán a hegedű / citera a legnépszerűbb hangszer, melynek neve a „hejgetés” szóból származik.
- A regölés / betlehemezés a legelterjedtebb karácsonyi szokás, mely egy többsze-replős, párbeszédes, énekes játék.
- A tobakos a bőrmegmunkálás / posztókészítés mestere.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
